Bartók Béla Elméleti Líceum Temesvár

A Bega-partján

Forrás: http://www.balazsgeza.hu/?p=4357

A temesvári színház stúdiótermébe alig férnek be a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny résztvevői, meghallgatni előadásomat a magyar nyelvről (ahogy én látom). Egy ideig látom azt is, hogy egyesek jegyzetelnek, azután már nem, mert (színházban vagyunk) “fejlámpa” irányul rám, s onnan nem látom az arcokat, csak a poénoknál felhangzó nevetésből tudom, hogy velem vannak. És egyre jobban. A végén vastaps. Nem akarják abbahagyni. Visszaveszem a mikrofont, ha gondolják, belekezdhetek egy nyolcórás előadásba is. Kifelé menet kérik, hogy jöjjek máskor is. Minden ötven évben eljövök Temesvárra, mondom Kellér Dezső után szabadon. (Ő ezt Londonban mondta, amikor végre kijutott.) Mások azt kérdezik, hogy hol hallgathatnak meg legközelebb. Hát az ELTE-n mindenképpen…, no meg a rádióban. – Temesvárt látnod kell, ezzel csalt el erre a szereplésre meghívóm. Előtte a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemen tartottam előadást. Temesvár más, a szülővárosom, Románia legszínesebb városa, biztatott. Mondják is: “Ami ma Temesváron, holnap az egész országban”. Amit láttam belőle: a templomok (fél órát szemléltem a szinte folyamatos ortodox misét, a katolikus templom zárva volt), a líceumok, órási középületek, csodás partok, a kiépülő Bega – Béga – Böga-part (Bege, bő, begaty? – kérdezi Delesega Gyula is Temesvári kalauz című könyvében). Apró titkok: megnézzük Dózsa György feltételezett kivégzési helyét, ahol egy Mária-szobor áll (bizony innen, 1514-től lehet számítani sok rosszat, ami a magyarsággal történt, többek között azt, hogy a hátul, eldugva lévő feliraton a “Magyarok” szót levakarhatta valaki: “Isten Anyjának, a … Védőasszonyának, Dózsa György (1514) kegyetlen halála helyén, melyet évszázadok hagyománya őriz, kegyeletes engesztelésül ajánlják ez emlékművet Temesvár városa és lakossága. 1906″.  Néhány utcával arrébb Tőkés László egykori lelkészsége, ezzel a táblával: “Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom. 1989. XII. 15. RMDSZ”. Néha ezt is leöntik. – Ismét hűvösen befúj a történelem szele; megelevenedik bennem Mandics György háromrészes Temesvári golgotája, a forradalom története… – Még egy kis Ady-emlék, no meg Szabolcska Mihály lakóháza…, hogyan várhatnék újabb 50 évet, hogy eljöjjek ide. Jövő héten jövök, az ELTE nyelvjárásgyűjtőivel.

Balázs Géza