Bartók Béla Elméleti Líceum Temesvár

Családi Sportnap 3.0

Mens sana in corpore sano (Ép testben, ép lélek!)

Mondhatnánk: már-már közhelyes ... Mondjuk inkább: örökérvényű!

A szállóige örökérvényűségét bizonyítja a harmadik alkalommal megszervezett Családi sportnap sikere! Minden évben nő a résztvevők száma! Minden évben nő a szervezők lelkesedése, így a kínálat is!

Idén május 20-án fogadta meg mindenki magában: hú, de jól esett...mától minden nap sportolok valamit! Ezen a napon reggel 10-kor az iskola udvarán már tombolt a zumba. Közben szerveződtek a Kandia kör résztvevői! Kicsik és nagyok együtt szaladtak, méltó versenytársakként tekintve egymásra! Volt, aki elővigyázatosan az Egészségpontnál megmérette vérnyomását, magasságát, súlyát, és csak utána esett neki a három órás kalandnak! Az egészségpont szomszédságában limonádéval, friss gyümölccsel lehetett pihenni, még egy kis ráadásra feltöltődni. Aki pedig közben döntötte el, hogy mi legyen a vasárnapi ebéd, vagy a fűszerkészletét akarta gyarapítani, annak lehetősége volt az iskolakert terméseit segítségül hívni!

A bemelegítő körök után párhuzamosan zajlottak az események, de mindenkinek lehetősége volt mindent kipróbálni, vagy akár drukkolni. Minden korosztály talált magának valami újat, valami érdekeset. Folyamatosan hallani lehetett a ping-pong labda jellegzetes hangját. Ha már a hangoknál tartunk, fontos megemlíteni, hogy az udvaron is lehetett hallani az első emelet egyik osztályterméből a kendama golyók csattanásait! Az iskolások évközbeni hobbija sportnapi bajnoksággá nőtte ki magát! Egy másik nagy újdonság, és igen közkedvelt csapatjáték a méta! Külső szemlélőként azon kívül, hogy igen szórakoztató, és komoly izommunka, talán a baseball magyar őseként tudnám meghatározni! Ugyancsak első alkalommal volt retro sarok is! Megerősítettük az ugróiskolát, előkerültek az ugrókötelek, ugró gumik, hula-hopp karikák, nem titkolt szándékkal, hogy újra teret nyerjenek hétköznapokon is az iskolaudvaron vagy a játszótereken! Az előző évekhez hasonlóan idén is voltak staféta-játékok, íjászat, vívás. Ezekről senki nem akart lemaradni, szülők biztatták gyerekeiket és fordítva! Közben pihenés helyett lehetett kosárlabdázni, röplabdázni, tollaslabdázni.

Hogy sikeres volt-e ez a nap? Nem tudjuk..., de koradélután mindenki kipirulva, fáradtan, de feldobódva és mosolyogva távozott!

Molnos Ildikó