Bartók Béla Elméleti Líceum Temesvár

Gloria Victis 1956

    1956. október 23-ra minden évben mély tisztelettel tekint vissza minden magyar ember, hiszen ezen a dátumon a magyarság számára egy meghatározó esemény történt. A Bartók Béla Elméleti Líceum több mint húsz diákjának lehetősége nyílt arra, hogy erről egy háromnapos kirándulás keretén belül többet tanuljon, jobban belemélyüljön a témába, illetve kimutassa tiszteletét az 1956-ban elhunyt hőseink iránt. 

    Október 21-én elindultunk Kecskemétre, ahol a szállás elfoglalása után egy megható előadás várt minket, amelyet Tóth Pál Lóránt, egy történelem iránt érdeklődő tornatanár lelkiismeretesen mutatott be. Szavalva, kisfilmeket mutatva, történeteket mesélve vezetett be minket az akkori világba. Egy apró kiállítás keretén belül néhány gyerek történetét is megtudhattuk, például Mansfeld Péterét, aki egy hihetetlenül bátor fiatal volt, aki szenvedélyesen harcolt hazájának a szabadságáért, amiért nem megérdemelt halállal fizetett, a 18. évét való betöltése után. Az előadás után ismerkedhettünk, barátkozhattunk, az aradi, illetve nagyváradi társainkkal. 
    Október 22-én már korán ébren voltunk, hogy minél többet láthassunk és tanulhassunk. Első megállónk az Új Köztemető volt, ahol körbevezettek bennünket a 298, 300, illetve 301-es parcellán, elmesélve ezeknek fontosságát. A legjelentősebbnek a 301-es parcella számít, ahol Nagy Imre miniszterelnök sírja is megtalálható. Az ő története is nagyon érdekes, hiszen őt háromszor temették el. Miután tiszteletlenül el lett temetve a börtön udvarában, ahol kivégezték, a hozzátartozók a legnagyobb titokban szállították át az Új Köztemető 301-es parcellájának legtávolabbi sarkába, ahol egy női álnév alatt temették el, hogy gyanúja se keljen annak, hogy valójában ki nyugszik ott. Ünnepélyesen lett harmadjára is újratemetve, megkapva a neki járó tiszteletet. A 300-as parcellában megtekinthettük Jovánovics György mártíremlékművét, ami egy pontosan 1956 milliméter magas gránit hasábból áll, illetve Angyal István, egy bátor forradalmár búcsúleveléből ismert kívánsága teljesítéséül egy nagy rusztikus kő áll emlékül a Bánat Út végén.
A program következő pontja az ebéd után következett, ami a fáklyás felvonulás volt, amelyen megközelítőleg 2500 magyar diák vett részt. A felvonulás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemtől indult, és a Bem-téren zárult, ahol az eseményt egy fergeteges koncerttel zárták. 
    Harmadnap hazaindultunk, de nem térhettünk haza anélkül, hogy meglátogassuk az Ópusztaszeren található Feszty Körképet, amely a honfoglalást ábrázoló nagy méretű festmény. Ezek után meglátogattuk a Nemzeti Történelmi Emlékpark többi látványosságát is.
    Rengeteg új élménnyel, tanulsággal érhettünk át a határon, igaz visszalépve a hétköznapi életbe, viszont lélekben sokkal gazdagabban. Köszönjük a lehetőséget a Rákóczi Szövetségnek és kísérő tanárainknak, Fazakas Enikőnek és Kiss P. Endrének. 

                                                                            Gergelyfi Beáta, XI. osztály